A román-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlődése és szerkezete 1o évvel Románia EU-s csatlakozása után

A román-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlődése és szerkezete 1o évvel Románia EU-s csatlakozása után



A következőkben Tanase Stamule, a Contributors.ro portálon megjelent elemzésének fordítását olvashatják.

Ahhoz, hogy jobban megértsük Románia helyzetét 1o év EU-s tagság után, elemeznünk kell főbb makrogazdasági mutatókat és össze kell hasonlítanunk a szomszédaink eredményeivel. Habár térségünkben megszoktuk, hogy a nyugati gazdag országokhoz mérjük magunkat, sokkal jobb lenne, ha inkább a hozzánk hasonlókkal mérnénk össze teljesítményünket. Pontosan azért, hogy megértsük a fejlődésünket és olyan gazdaságpolitikát folytassunk, ami a gazdaságot a szomszédainkhoz képest erősíti.

1990 után, Magyarországot a románok mindig egy fejlettebb, Európával jobban összekapcsolt országnak tekintették. Habár Magyarország mutatói jobbak, mégis észre kell vennünk, hogy a szintkülönbség csökkent és a két ország közötti kapcsolatok is az egyensúly irányába mozdultak el.

A bruttó hazai összterméke tekintve Románia növekedése gyorsabb. Nagyobb lakosságának köszönhetően Románia GDP-je nagyobb, mint Magyarországé, azonban míg 2oo7-ben csak 22%-al volt nagyobb, addig ma 5o%-al nagyobb.

Az egy főre jutó GDP-t tekintve észrevehetjük Románia gyorsabb fejlődését. 2OO7-ben egy román átlagban 59%-al termelt többet mint egy magyar, ma ez 73%-ra nőtt és trend gyorsul.

Ami a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokat illeti, Magyarország sokkal több terméket exportált Romániába, mint amennyit importált. A két ország közti kereskedelem fejlődése a következőképpen néz ki:

Habár a kereskedelmi deficit még magas, az utóbbi években észlelhető a csökkenés. Bár a különbségek még nagyok, a makrógazdasági mutatók szintjén észrevehető a javulás.
A legnagyobb deficit az élelmiszeri ipar és állatennyésztés szintjén található, ennek oka a magyar fél jobb agrárpolitikája. A magyar félnek sokkal több tapasztalata van az EU-s pénzek ezen ágazatokban való felhasználásban.
Egy másik ilyen szektor, ahol Románia roszabbul áll az a kémiai ipar, itt hatszor többet importál, mint exportál.

Következtetésképp kijelenthetjük, hogy Románia EU-s csatlakzása óta a szintkülönbség a két ország között csökkent, a trend továbbra is növekvő. Ezzel egy időben el kel mondani, hogy jó néhány szektorban deficites a román gazdaság a magyarhoz képest, ezeket a döntéshozóknak meg kellene vizsgálniuk. Annak ellenére, hogy a román mezőgazdaságban mekkora potenciál van, ezen a téren mégis rosszak a mutatók, ennek az oka pedig az lehet, hogy a román termékek nem elég versenyképesek a nemzetközi piacon.

forrás: Contributors.ro



Facebook Comments
(Visited 78 times, 1 visits today)